Hírek

Mik az RO membrán gyakori terhelőanyagai? A terhelés természete és sebessége a tápegyszer feltételétől függ. A terhelés lassan fejlődik. Ha nem lépnek korai intézkedések, a membrán teljesítménye viszonylag rövid idő alatt sérülhet. A rendszer teljes teljesítményének rendszeres vizsgálata jó módja annak megerősítésére, hogy a membrán terhelőanyagokkal van-e befertozva. Különböző terhelőanyagok különböző mértékben sérthetik a membrán teljesítményét.

(1) Felfüggesztett anyagok gyakran felmerül a felszínvízben és a hullámvízben, méretük nagyobb, mint 1 μm (a kolloidok kisebbek lehetnek, mint 1 μm). Üreges oldatokban üregesen lehetsz megoldva (a kolloidok fennmaradnak). A előkészítés után az indikátoroknak ezen értékek alatt kell lenniük: szürkesség < 1 NTU, SDI érték < 5.

(2) Kolloid terhelőanyagok széleskörűen előfordulnak a felszíni vízben vagy a hulladékvízben. Főként fordulnak elő a fordított osmózis rendszerek elején, és lehetnek egyedi vagy összetett anyagok, amelyek szerves vagy inorgánikus komponensekből állnak. Az inorgánikus komponensek közé tartozhat a sílica sav, a vas, az alumínium, a gyomfér, stb., míg a szerves komponensek közé tartozhat a tanninsav, a lignin, a humusz, stb.

(3) Szerves szennyezőanyagok általában a membrán felületére adsorbalódnak. Ezek a természetes humusos szerves anyagok növényi bomlásból erednek, és gyakran töltetten vannak.

(4) Biológiai szennyezőanyagok könnyen képződnek a fordított osmózis-rendszer elején, majd terjednek ki az egész rendszeren keresztül. A gyakori szennyezőanyagok közé tartoznak a baktériumok, a biofilmek, a rokonságok és a gombák. Ezek szennyezőanyagok riasztási szintje 10 000 cfu (kolónia-formáló egység) milliliterenként. Ezért fontos a biológiai tevékenység elleni ellenőrzés.

A fordított osmózis gyakori zsúfolódásai a következő típusok közé sorolhatók:

(1) Membrán degradáció: A fordított osmózis membrán degradálódhat hidrolízis miatt (amelyet túl alacsony vagy túl magas pH-érték okoz zelluloza acetát membrán esetén), oxidáció (például különböző oxidánsok, mint Cl2, H2O2, KMnO4) és mechanikai károsodás (vízigénylés visszatérő nyomása, membránkötés kiemelkedése, túlmelegedés, viszkoz szén vagy homokanyagok által okozott köpeny).

(2) Sedimentum felhalmozódása: Ha nem teszünk lépéseket a mértékesedés elkerülése érdekében, vagy a lépeseink nem megfelelőek, sedimentum felhalmozódása történhet. Gyakori sedimentumok közé tartoznak a karbonátos mértékek (Ca), sulfátos mértékek (Ca, Ba, Sr) és a sílica mértékek (SiO2).

(3) Kolloidális felhalmozódás általában fémbhéjakkal (Vas, Zn, Al, Cr) és más kolloidakkal okozva.

(4) Organikus anyagok felhalmozódása: Természeti organikus anyagok (humusz és griseocyanin), olaj (bomba zárki csúszóanyag cselédje, új csövét cseréltek), túlzott mennyiségű antifelmérő vagy vas kristallizáció, valamint túlzott pozitív polimer (a előfeldolgozási szűrőkből származók) az összes organikus anyagforrás.

(5). Biológiai kontamináció: A szervezetek biológiai nyúllyal terjednek a vegyes membrán felszínén, és a baktériumok átrakogatják a celulózus acetát membránt. Ezek a mikroorganizmusok alga, gombák stb.

Mi történik, ha a fordított osmózis rendszer fertőződik?

A hajtóvíz és a koncentrált víz közötti nyomáseltérés növekszik.

A fordított osmózis hajtóvíznyomása megváltozik.

Az áramlási sebesség változik az üzemvizetben.

A sóatrálás megváltozik.

Hogyan csökkenthetők a hibák, és hogyan csökkenthető a fordított osmózis takarítás gyakorisága?

Tervezzük ki a fordított osmózis rendszert teljes vízminőségi elemzés alapján.

Határozzuk meg az RO hajtóvíz SDI értékét a tervezés előtt.

Végezzünk megfelelő tervezési módosításokat, ha a hajtóvíz minősége megváltozik.

Győződjön meg arról, hogy megfelelő a előképzés.

Válassza ki a helyes membrán elemeket.

Válasszon relatively konzervatív vízfluxust.

Válasszon megfelelő vízvisszaszivás értéket.

Tervezze meg a elégséges kereszt- és koncentrátumfolyamokat.

Állítsa be az operációs adatokat.